Az internet szó szerint kéznél van, így alighanem mindenkivel előfordult már, hogy inkább „ráguglizott” valamilyen fogászati panasz okára – például a fogérzékenységére vagy a fogfájáséra – ahelyett, hogy rögtön fogorvoshoz fordult volna. Az online öngyógyítás azonban veszélyes: az így megszerzett információnak ára van…
Önmagában fantasztikus, hogy hozzáférünk egy felfoghatatlanul hatalmas, másodpercenként bővülő adatbázishoz. Méghozzá egy ország- és kulturális határokon átívelő globális hálózaton. Egy internetes kereséssel rengeteg kisebb-nagyobb mindennapi gondot megoldhatunk. Ráadásul a tájékozódásnak csak a keresőszavaink kreativitása szabhat határt. Ez eddig remekül hangzik, ám amint olyan információt szeretnénk megkapni, aminek „tétje van” – méghozzá akkora, mint saját magunk vagy a szeretteink egészsége –, már egy kicsit árnyaltabb a kép.
Nincs szakmai kontroll: bárki közzétehet bármit
Ha rákeresünk egy fogászati vagy más orvosszakmai területhez tartozó panaszra, akkor az adott keresőrendszer a saját algoritmusa szerint felsorakoztatja az adott keresőkifejezésnek leginkább megfelelő tartalmakat. Egyvalami azonban nem számít a sorrendnél: a hitelesség, hiszen azt az algoritmus képtelen eldönteni. Szerencsés esetben egy megbízható orvosi, egészségügyi weboldal tartalma kerül előre, ahol megfelelő szakértői gárda gondoskodik a tartalmak helytállóságáról.
Kevésbé szerencsés esetben viszont az online öngyógyítás során olyan felhasználói tartalommal is találkozhatunk, ami semmiféle szakmai ellenőrzésen nem esett át, csak valaki megosztotta a saját gondolatait egy nyilvános fórumon vagy egy személyes blogon. Habár ilyenkor megnyugtató lehet maga a tény, hogy mások is megtapasztalták már azt, amin mi megyünk keresztül, valójában semmi sem garantálja, hogy valóban ugyanaz a problémánk oka (a megoldásáról nem is beszélve…), mint annak az embernek, akinek rábukkantunk a beszámolójára. Sőt, az idő elvesztegetésével akár súlyosabbá is válhatnak a tünetek. Vagy ami még rosszabb: olyan „gyógymódról”, „kezelésről” olvashatunk, ami valójában árt az egészségnek.
A Wikipedia sem „kőbe vésett” tudás
A nyílt, bárki által szerkeszthető és bővíthető internetes enciklopédia immáron több mint húsz éve mentőövként szolgál azoknak, akik gyorsan szeretnének tájékozódni egy adott témában. Lehet, hogy egy hétköznapi beszélgetés során hirtelen felmerülő téma vagy egy iskolai beadandó esetében még tökéletes megoldást nyújt a Wikipedia. Viszont ha valaki például fogászati panaszokkal vagy kellemetlen szájüregi tünetekkel kapcsolatban szeretne tájékozódni, akkor nem biztos, hogy az internetes álnévvel dolgozó szerkesztők saját szempontjai mentén összeollózott forrásokra érdemes hagyatkoznia. Szakértői becslések szerint ugyanis tízből kilenc egészségügyi témájú szócikk elavultnak számít. Vagyis nem tartalmazza a tudomány mai állása szerinti összefüggéseket. Különösen nagy a veszély az olyan jellegű tüneteknél és kórképeknél, amiknek többféle oka és kezelési módja is lehet: a fogérzékenység konkrét, egyéni okának feltárása például ebben a formában lehetetlen.
Egyre nagyobb szorongás
Sajnos még mindig vannak olyanok, akik egy szűrővizsgálat erejéig sem jártak modern, megnyugtató légkörű fogorvosi rendelőben. Ahol megfelelő szaktudással és jelentős tapasztalattal rendelkező szakemberek várták őket korszerű és fájdalommentes beavatkozási lehetőségekkel. Nem csoda, hogy akiknek még nem volt részük ilyen magas szintű fogászati ellátásban, úgy érzik: jelentősen kevesebb szorongással és kellemetlenséggel jár, ha inkább az interneten próbálnak választ és megoldást találni a problémájukra.
Ez azonban könnyen a visszájára sülhet el. A nem hiteles információk akár fokozhatják is a szorongást. Az úgynevezett „cyberchondriában” szenvedők abból merítenek erőt, hogy az interneten tájékozódnak az egészségügyi panaszaik lehetséges okáról és megoldásáról ahelyett, hogy szakemberrel konzultálnának. Ám a lehetséges okok listája újabb és újabb félelmeket kelt bennük. Majd azon kapják magukat, hogy órákat töltenek mindenféle kórképekkel kapcsolatos információk olvasgatásával. Az egyes tünetekkel vagy betegségekkel kapcsolatos fórumokon sem jobb a helyzet. A felhasználók – a népszerűség és a visszajelzések reményében – hajlamosak lehetnek „kiszínezni” a saját megéléseiket.
Az online öngyógyítás nagyon sokba kerülhet
Tegyük fel, hogy valaki például a fogérzékenység okára és kezelési módjára kíváncsi. Nem nehéz kitalálni: rengeteg „házi gyógymódot” és „csodaszert” fog találni, amik jobb esetben egyszerűen csak nem használnak. Rosszabb esetben pedig még károsíthatják is a fogzománcot. Arról nem is beszélve, hogy némelyik „megoldás” a bosszúságon túl még jelentős pénzösszegbe is kerül, a sikertelen próbálkozások végszámlája pedig a többszöröse lehet egy budapesti fogorvosi rendelő profi csapata által elvégzett kezelésnek.
A konklúzió tehát az, hogy rengeteg kellemetlenségtől megkímélheti magát (ráadásul összességében időt és pénzt spórolhat meg), aki fogorvoshoz fordul a „mindentudó” Dr. Google helyett.