Egyre gyakrabban találkozunk a fogimplantátum kifejezéssel, ha elvesztett fogainkra keresünk gyors és hosszú távú megoldást. De mit is takar pontosan ez az elnevezés? Hogyan zajlik a hozzá kapcsolódó beavatkozás, és hogyan tudja visszaadni az egészséges, magabiztos mosolyunkat? Új sorozatunkban szakértők adnak választ ezekre a fogas kérdésekre.
Ha bármilyen okból elvesztünk egy vagy több fogat, az nemcsak esztétikailag zavaró, hanem idővel sok más negatív folyamatot is elindít szánkban. Ahogy más fogászati kezelések, a fogpótlás módszerei is folyamatosan fejlődnek, jelenleg fogimplantátumok segítségével lehet elérni a legjobb eredményt. Ennek lényege, hogy mesterségesen pótolják a hiányzó fogak gyökerét. „A legtöbb esetben a fogimplantátum nagyon speciális titániumötvözetből készül. Szájsebészeti beavatkozás során az állcsontba helyezik be azt, és olyan felületkezeléssel bír, amelynek köszönhetően egy kötőszövet nélküli, stabil kapcsolatot tud kialakítani a csonttal” – foglalja össze a modern technológia lényegét dr. Kelemen Máté szájsebész szakorvos.
Tévhitek a fogimplantátum körül
Sokan hiszik, hogy a fogimplantátum egyetlen komplett mesterséges fogat jelent, pedig valójában annak csak a lágyszövetek alatti, csavarszerű része. Erre kerül rá az úgynevezett felépítmény és a korona. Maga a fogászati implantátum tehát nem látszik, szerepe mégis nagyon fontos, hiszen ez biztosítja, hogy a fogpótlás legalább annyira terhelhető legyen, mint az eredeti fog.
Szintén gyakori tévhit, hogy fogimplantátumot csak egyetlen fog elvesztése, vagyis szóló foghiány esetén lehet alkalmazni. Valójában azonban a foghiány jellegétől függően számos esetben jelenthet alternatív megoldást, sőt, akár teljesen fogatlan állcsontot is lehet orvosolni vele. Létezik négy darab implantátumon elhorgonyzott kivehető fogpótlás, de hat vagy nyolc implantátumra rögzített hídpótlás is. Itt nem a hagyományos, fogakon elhorgonyzott hidakról van szó, mivel az implantációs fogpótlás nem károsítja a szomszédos ép fogakat, hiszen nem azok szolgálnak pillérként.
Csont nélkül nem megy
A fogászati implantátum csak akkor tudja megfelelően ellátni funkcióját, ha a tér mindhárom dimenziójában elegendő csontszövet veszi körbe. Márpedig minél tovább halogatjuk a fogpótlást, annál jobban felszívódhatott a csontállomány. „Ezért első lépésként egy 3D-s CT-felvételt készítünk, ami alapján tizedmilliméterre pontosan meg tudjuk mondani, hol mennyi csontszövet áll rendelkezésre, és meg tudjuk tervezni a páciens személyre szabott implantációs kezelését” – magyarázza a szakember. A csontszövet mennyiségén túl pedig a minőség is meghatározó, ha ugyanis túl puha, akkor az implantátum stabilitását nehezebb elérni. Ez az esetek viszonylag kis százalékában fordul elő – a csontritkulás vagy bizonyos gyógyszerek szedése előidézheti például –, ezért is fontos az alapos anamnézis felvétele a konzultáció során.
Akkor sem kell lemondanunk a fogimplantáció nyújtotta előnyökről, ha nincs elegendő csontállomány, mert a mai, modern csontpótló eljárásokkal az esetek nagy részében ez a probléma is áthidalható. Ennek szintén sok variációja van – többek között az arcüregemelés, az implantátum melletti kontúraugmentáció, illetve az irányított csontregeneráció. Amikor csak lehetőség van rá, szakembereink törekednek a saját csontszövet felhasználására, ami azt jelenti, hogy a szájüreg egyéb területéről csontreszeléket nyernek, és ezt egy mesterséges csontpótló anyaggal összekeverve hordják fel a csonthiány területére. Azt aztán membránnal fedik le, amely megvédi a külső hatásoktól, az átlagosan 6-8 hónapos gyógyulási idő alatt pedig ez a csontpótolt területen egészséges csontszövet képződik. Ez az első lépés ahhoz, hogy visszakapjuk egészséges fogsorunkat. Ezután történhet meg a fogimplantátum beültetése, melyről következő szakmai bejegyzésünkben olvashat majd.
